2020.02.05.

Weboldalakkal, logó és arculattervezéssel és online marketinggel foglalkozom.

Kicsit visszatekintve magam is látom, sok-sok kanyar vezetett eddig a pontig, hogy most 3 gyerekes anyaként és viszonylag friss (újra) vállalkozóként írom ezt a posztot. Az első bejegyzést ide a saját weboldalamra, a saját magam által tervezett és készített weboldalra… hogy aztán terveim szerint még sok-sok kövesse majd. Ennél valamivel már szakmaibb hangvételűek.

Biztosan nem haragszotok meg azért, hogy nem fárasztalak Titeket minden apró történéssel az eddigi életemből. Néhányat azonban tényleg fontosnak tartok azon az úton, ami a mai napig, a mostani „én”-emig és a saját vállalkozás gondolatáig elvezetett.

Azt gondolom kevés olyan gyerek volt az én gyerekkoromban, aki ha megkérdezték tőle, mit szeretne majd felnőttként csinálni, boldogan kiáltott fel, hogy „én bizony webdesigner szeretnék lenni”. Ma már sokkal-sokkal több ilyen gyerek lenne. Nem véletlen!  

Én építész akartam lenni! Már általános iskola felső tagozat óta. Szerettem volna olyan munkát végezni, ahol kreatívan alkothatok valamit. Így választottam a gimnáziumi matek szakot-ami az analitikus gondolkodást erősítette, majd ott fizika fakultációt, rajzszakkört is. Végül az egyetemi rajzfelvételinél voltak jobbak nálam. Voltak sokkal képzettebb rajzosok, olyanok, akik nem gimnáziumban, hanem művészeti iskolában képezték magukat. Sajnáltam-e? Persze, hogy sajnáltam! De szerencsére, -mint általában- volt B tervem, ami azért egészen jónak bizonyult a későbbieket tekintve. Műszaki menedzser szakon kezdtem meg végül az egyetemet és ezt is végeztem el a BME-n.  Már az egyetem utolsó két évében (2007-től) egy szuper csapatba kerültem egy multi cég IT rendszerek osztályán, ahol jó néhány éven keresztül feleltem üzleti folyamatokért és informatikai rendszerekért rendszerszervezőként. Mielőtt valakiben felmerülne a gyanú: nem, nem én voltam a programozó. Akkor amolyan tolmácsként írtam volna le saját magamat, aki az üzleti fejekben felmerült igényeket lefordította a fejlesztők „nyelvére” a saját eszközeimmel: megterveztem a felhasználói felületeket, az üzleti igénylőkkel karöltve kitaláltuk az üzleti folyamatokat. Most, hogy már „belülről” ismerem a webdesignerek feladatait, látom, milyen szoros párhuzam van a korábbi multis munkám és a mostani feladataim között,de persze azért vannak különbségek is. Most lehetek én a programozó is!

2014-ben férjhez mentem. Szépen sorban megszületett a 3 fiúnk és bár a munkahelyről 2015-ben anyaságra váltottam, közben az alkotás iránti vágy nem szűnt. Mindig volt „valami projektem”, amiben kreatívkodhattam, alkothattam. Közben pedig láttam informatikus férjem munkáit. Láttam azt hogy milyen szuper és nem utolsó sorban hatékony weboldakat készít, és néha én is besegítettem neki (csak, hogy kicsit „mást” is csináljak), így ismerkedtem meg a WordPress keretrendszerrel is.

Egyébként, ha valaki megkérdezné, azt válaszolnám, olyan ember vagyok, aki hisz a sorsszerűségben… de persze ismerem a Google „módszereit” is! Így a sok honlapkészítéssel és WordPress-szel kapcsolatos netes keresgélés eredményeként ráleltem arra a tanfolyamra (hogy, hogy nem szembejött velem az interneten… ki érti ezt? ), ahol végül rengeteg, jól szervezett tudásanyaggal, gyakorlati feladatokkal tanulhattam meg az egyedi, reszponzív honlapkészítés,  logótervezés és egyéb webes grafikai tervezési feladatok (úgy, mint banner, landing oldal dizájn) alapjait is. Így a korábbi több, mint 10 évnyi informatikai területen, felhasználói felület tervezésben, WP keretrendszerrel szerzett tapasztalatom úgy érzem kapott most egy keretet. Most lett teljes egész! Aztán persze, ha 10 év múlva visszatekintek majd és írok egy hasonló bejegyzést valószínűleg annak a címe Utam a(z) X mérföldkőig lesz, aminek egy nagyon fontos állomása lesz majd a KesCsi Design elindulása.

Abban már most biztos vagyok, hogy a tanulásban soha nem áll(hat)ok majd le. Nem is tudnék. Nem is lehet. Egyrészt az informatika, a webdesign és marketing trendek, az üzleti igények, a technikák és technológiák, a tervezőszoftverek olyan gyorsan változnak, hogy muszáj mindig up-to-date-nek maradni, ha szeretném majd folyamatosan a legjobbat nyújtani Nektek. Másrészt a gyerekeim miatt is folyamatosan képben kell lenni a webes világ változásaival. Aztán ki tudja… bár most még mérnöknek készülnek és folyamatosan lego „találmányokat” alkotnak, lehet egyszer a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre boldogan így kiáltanak majd fel: „Én is webdesigner leszek, mint Anya!”